Kisokos

Tovább tovább

Mobilházak – Amit a gyártók soha nem árulnak el

Az utóbbi években egyre inkább elterjedtek azok a vállalkozások, melyek mobilházak gyártásával, forgalmazásával foglalkoznak, így kínálva alternatívát a hagyományos építéstechnológiával tervezett és kivitelezett lakóépületekkel és nyaralókkal szemben.
A mobilházaknak – a gyártók szerint – számtalan előnyük van a téglaházakhoz képest. Ide sorolják például a rendkívül rövid építési - összeszerelési időt, valamint azt, hogy az építtetőnek nem lesz szüksége szakképzett kivitelezőt felkeresnie, mivel a mobilházak telepítését a gyártó partnervállalkozói végzik.
A mobilházakat gyakran azzal a megtévesztő marketingszöveggel adják el a felkészületlen megrendelőknek, hogy ebben az esetben az engedélyeztetési / bejelentési folyamat is leegyszerűsödik, vagy adott esetben nincs is szükség építési engedélyre.
Tervezői pályafutásom alatt rendszeresen kapok megkereséseket mobilházak telepítésével kapcsolatos ügyintézésre, és sajnos minden esetben azt tapasztalom, hogy a megrendelők – szándékoltan, vagy a tudatlanság okán – félre lettek tájékoztatva a mobilház-gyártókkal folytatott egyeztetések alkalmával.
Jelen összefoglaló megírására éppen ez a jelenség késztetett, és azzal a nem titkolt szándékkal szeretném közreadni, hogy a jövőbeli mobilház-megrendelők az internetes keresgélés során rátalálva időben felkészülhessenek, és ne menet közben érjék őket váratlan meglepetések.

Tovább »

Tovább tovább

Mikor vehetjük igénybe az 5 millió forintos áfa-visszaigénylési támogatást?

Új építésű ingatlan vásárlása vagy építése esetén fontos tisztában lennünk az áfával kapcsolatos szabályokkal, valamint az áfa-kedvezményekkel. E tekintetben két projekttípust különböztethetünk meg.
Az egyik eset, amikor új ingatlant vásárolunk, vagy építtetünk generálkivitelezővel, a másik pedig, amikor az építkezést saját magunk szervezzük. Az első esetben 5%-os áfatartalmú számlákat kapunk, ilyenkor a vállalkozó fog elszámolni az áfa-különbözettel. A második esetben 27%-os vagy 0%-os áfatartalmú számlákat fogunk kapni. (0%-os áfát tartalmazó számlákhoz alanyi adómentes vállalkozóktól juthatunk hozzá.)
Fontos tudnunk, hogy 2024. január 1-jétől megváltoztak az egyes projekttípusokhoz tartozó áfa-visszatérítési feltételek, amelyeket az alábbiakban olvasható cikkünkben fejtünk ki részletesebben.

Tovább »

Tovább tovább

Mikor kaphatunk 5%-os áfát ingatlanok vásárlása vagy építése esetében?

2021. január 1-jétől a kormány újra bevezette az 5%-os áfakulcsot. A 2024. december 31-éig hatályos szabályozással a korábban – 2016. január 1-jétől 2019. december 31-éig – érvényben lévő rendelkezés tért vissza.
A kedvezményes, 5%-os lakásáfa ismételt bevezetésével az új építésű ingatlanok vásárlása, vagy generálkivitelezővel történő felépítése esetében a fővállalkozó kivitelező 5%-os számlát tud kiállítani a magánszemélyek részére. Az 5%-os áfa alanyi jogon jár és független más állami kedvezménytől, támogatástól, mint például a CSOK, illetve attól, hogy az érintett ingatlan melyik településen fekszik.
Soron következő cikkünkben az 5%-os áfakulccsal történő lakásvásárlás- illetve építés feltételeit járjuk körbe.

Tovább »

Tovább tovább

Milyen szempontokra kell odafigyelnünk meglévő épületünket érintő építési tevékenység esetén?

Hazánk meglévő lakásállománya az idő előrehaladtával egyre több megoldandó feladatot tűz ki elénk. Nemcsak az épületek állapota, ami a rendszeres karbantartás elhanyagolása miatt egyre romló tendenciát mutat, de a modernkori társadalom folyamatosan növekvő komfortigénye, továbbá az energiaválság következtében megjelenő, szigorodó energetikai előírások is sürgető elvárásokat támasztanak, amennyiben meglévő épület felújítása, átalakítása vagy bővítése mellett határozzuk el magunkat.
Írásunkban ennek az összetett műveletsornak a lépéseit vesszük sorra az első helyszíni szemlétől az engedélykérelem benyújtásáig.

Tovább »

Tovább tovább

Milyen kedvezményeket biztosít a családok részére az új CSOK Plusz otthonteremtési program 2024-től?

A korábban az ötezer fő feletti lakosú településeken elérhető városi CSOK néven ismert Családi Otthonteremtési Kedvezményt 2023. december 31-től megszüntették, helyette 2024-től kedvezményes, államilag támogatott hitel segíti a gyermekvállalást tervező családokat CSOK Plusz néven.
A továbbiakban is megmarad az ötezer fő alatti településeken elérhető falusi CSOK, valamint a Babaváró hitel és támogatás is, megemelt támogatási keretösszeggel.
A kedvezményes hitelkonstrukciót gyermekvállalás előtt álló, és már gyermekes házaspárok is egyaránt igénybe vehetik. Alábbi írásunkban az új CSOK Plusz támogatott hitellel kapcsolatos tudnivalókat ismertetjük.

Tovább »

Tovább tovább

Faház vagy téglaház? – A könnyűszerkezetes épületek előnyei és hátrányai

A könnyűszerkezetes házak fogalomköre sokféle technológiára kiterjed – ide számítanak a hagyományos faházak, de a korszerű, előre gyártott szerkezetű fa- vagy acélvázas könnyűszerkezetes épületek, és a készházak is.
A legelterjedtebb kialakítás, amely során az épület külső, térelhatároló falait kívülről OSB építőlemezzel, belülről gipszkartonnal burkolják. A falváz között hőszigetelőanyagot, a belső burkolat alatt pedig hőtükrös párazáró fóliát helyeznek el. A külső OSB-lemez borításra hőszigetelő rendszer (Dryvit), vagy egyéb burkolat kerül, például faburkolat, vagy fémlemez. A külső hőszigetelés vastagsága a komfortigénynek megfelelően növelhető, szükséges esetben akár utólag is.
Írásunkban a könnyűszerkezetes házak előnyeit és hátrányait vizsgáljuk meg. 

Tovább »

Tovább tovább

Energetika – milyen követelményeknek kell megfelelniük az épületeknek?

Új építésű házak, vagy a már meglévők jelentős felújítása esetén jogszabályi előírások vonatkoznak az épületek energiahatékonyságára. A szabályozás kiterjed az egyes határolószerkezetek hőszigetelésére, az alkalmazott épületgépészeti berendezésekre és a használni kívánt energiahordozókra is.
Írásunk a közel nulla energiaigény követelményeit részletezi.

Tovább »

Tovább tovább

Használatbavételi engedély, hatósági bizonyítvány: hogyan igényelhetjük meg az építkezés befejezését követően?

Az elkészült épület használatához engedélyt kell kérnünk az illetékes építésügyi hatóságtól. Az engedély birtokában bizonyítható ugyanis épületünk rendeltetésének megfelelősége és biztonságos használatra alkalmassága, ennek alapján kerül bevezetésre az állami ingatlannyilvántartási adatbázisba, és ezzel fogunk tudni házszámot kérelmezni, ha még nem áll rendelkezésünkre.

Aktuális írásunkban a használatbavétellel kapcsolatos kérdéseket járjuk körbe részletesebben.

Tovább »

Tovább tovább

Mire lesz szükségem ingatlanom lakóépületté történő átminősítéséhez?

Tervező építészként számos alkalommal kérik segítségemet meglévő nyaralók, vagy egyéb ingatlanok lakóépületté történő átminősítéséhez. A felkérésnek rendszerint az az előzménye, hogy a Tulajdonos az építésügyi hatóságtól, földhivataltól, vagy személyes ismerősétől olyan tanácsot kapott, hogy számára előnyös hozadékkal járna, ha nem lakó funkciójú ingatlanát - melyben egyébként életvitelszerűen bennlakik -, átminősíttetné.

Tovább »

Tovább tovább

Milyen engedélyekre lesz szükségem az új gépkocsibehajtó kialakításához?

Az épülettel egyidejűleg rendszerint megtervezésre kerül annak szűkebb-tágabb környezete is, azonban a telekhatáron kívül elhelyezkedő új gépkocsibehajtó kialakítása, vagy meglévőnek az átalakítása engedélyhez kötött.
Cikkünkben a kapubejáróval kapcsolatos tennivalókat tekintjük át.

Tovább »

Tovább tovább

Mi a fennmaradási engedélyezési eljárás és milyen esetekben kerülhet rá sor?

A fennmaradási engedélyezési eljárás fogalmával általában szabálytalanul megvalósított építési tevékenység esetén találkozunk. Annak érdekében, hogy az elkészült szerkezetek visszabontása elkerülhető legyen, a hatóságok fennmaradási engedélyezési eljárás keretében lehetővé teszik azok szakszerűségének vizsgálatát, megtartásuk, illetve tovább építésük engedélyezését.
A fennmaradási engedély megszerzéséhez azonban az elkészült építménynek, építményrésznek számos jogszabályban meghatározott feltételnek kell megfelelnie, és vannak esetek, amikor az eljáró hatóságnak nem áll módjában kiállítania. Következő írásunkban a fennmaradási engedélyezési eljárás ügymenetéről és eseteiről adunk tájékoztatást.

Tovább »

Tovább tovább

Építési műszaki ellenőr vagy felelős műszaki vezető – mi a szerepük az építkezésnél?

Az építési műszaki ellenőr és a felelős műszaki vezető fogalmát gyakran összekeverik, hiszen mindkét szakember az építőipari kivitelezési tevékenység minőségét ellenőrzi, biztosítja. Sokszor megtörténik az is, hogy „felelős műszaki ellenőrt” említenek, holott ez a megnevezés nem is létezik.
Az építési műszaki ellenőr és a felelős műszaki vezető tevékenysége egyaránt a kivitelező munkájának ellenőrzésére terjed ki, a különbség abban jelentkezik, kinek az érdekeit képviselik.
Következő írásunk az építési műszaki ellenőr és a felelős műszaki vezető feladat- és felelősségi körét tekinti át részletesebben.

Tovább »

Tovább tovább

Tervezői művezetés – mely esetben kötelező?

A tervezői művezető elősegíti a lakóépület építészeti-műszaki terveknek megfelelő, maradéktalan megvalósítását, továbbá közreműködik az építési-szerelési munkálatok során felmerült kérdések és problémák megoldásában.
Egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetében az építtetőnek kötelezően kell biztosítania tervezői művezetést – ennek részleteit már a tervezői szerződésben rögzíteni kell. A tervezői művezető személyét, feladatkörét, a tervezői művezetés megbízási szerződésének tartalmi követelményeit, továbbá a tervezői művezetés alkalmankénti díját is a vonatkozó jogszabályok határozzák meg.

Tovább »

Tovább tovább

Miben különbözik az egyszerű bejelentés az építési engedélyezési eljárástól?

Az egyszerű bejelentési eljárástípus bevezetésére 2016. január 1-jén került sor, az eljárással kapcsolatban azonban még mindig számos kérdés merül fel az építtetők részéről. Írásunkban bemutatjuk az egyszerű bejelentéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, és összefoglaljuk a bejelentés mellékletét képező dokumentáció tartalmát is.

Tovább »

Tovább tovább

Az építés helyi előírásai: a helyi építési szabályzat és a településkép-védelmi rendelet

A különböző rendeltetésű épületek – így a lakóépületek és azok helyiségeinek – kialakításának és használhatóságának általános szabályait, követelményeit az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet (röviden: OTÉK) részletezi.
Emellett az épületek telken történő elhelyezésére (telepítésére) és létesítésére (építésére), továbbá megformálására és környezetéhez történő illeszkedésére vonatkozó előírásokat az egyes települések önkormányzati rendeletei tartalmazzák. Az alábbiakban ezekbe a jogszabályokba nyújtunk betekintést.

Tovább »

Tovább tovább

Építészmérnök vagy építőmérnök: építészre vagy tartószerkezet-tervezőre van szükségem?

Eltérő, de egymást kiegészítő szakterületeket képviselnek, munkájuk szorosan összekapcsolódik – nem meglepő, hogy szerepük megkülönböztetése a köztudatban sokszor nehézségekbe ütközik. Következő írásunkban az építészmérnök és az építőmérnök (közkeletű nevén a statikus) feladatait, tevékenységét ismertetjük.

Tovább »

Tovább tovább

A tervezési folyamat

A megbízásom esetén induló tervezési folyamat lépéseiről az alábbiakban tájékoztatom Megrendelőimet:

Tovább »