Tervező építészként számos alkalommal kérik segítségemet meglévő nyaralók, vagy egyéb ingatlanok lakóépületté történő átminősítéséhez. A felkérésnek rendszerint az az előzménye, hogy a Tulajdonos az építésügyi hatóságtól, földhivataltól, vagy személyes ismerősétől olyan tanácsot kapott, hogy számára előnyös hozadékkal járna, ha nem lakó funkciójú ingatlanát - melyben egyébként életvitelszerűen bennlakik -, átminősíttetné.
Az egyszerű bejelentési eljárástípus bevezetésére 2016. január 1-jén került sor, az eljárással kapcsolatban azonban még mindig számos kérdés merül fel az építtetők részéről. Írásunkban bemutatjuk az egyszerű bejelentéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, és összefoglaljuk a bejelentés mellékletét képező dokumentáció tartalmát is.
Eltérő, de egymást kiegészítő szakterületeket képviselnek, munkájuk szorosan összekapcsolódik – nem meglepő, hogy szerepük megkülönböztetése a köztudatban sokszor nehézségekbe ütközik. Következő írásunkban az építészmérnök és az építőmérnök (közkeletű nevén a statikus) feladatait, tevékenységét ismertetjük.
Az építési műszaki ellenőr és a felelős műszaki vezető fogalmát gyakran összekeverik, hiszen mindkét szakember az építőipari kivitelezési tevékenység minőségét ellenőrzi, biztosítja. Sokszor megtörténik az is, hogy „felelős műszaki ellenőrt” említenek, holott ez a megnevezés nem is létezik.
Az építési műszaki ellenőr és a felelős műszaki vezető tevékenysége egyaránt a kivitelező munkájának ellenőrzésére terjed ki, a különbség abban jelentkezik, kinek az érdekeit képviselik.
Következő írásunk az építési műszaki ellenőr és a felelős műszaki vezető feladat- és felelősségi körét tekinti át részletesebben.
A könnyűszerkezetes házak fogalomköre sokféle technológiára kiterjed – ide számítanak a hagyományos faházak, de a korszerű, előre gyártott szerkezetű fa- vagy acélvázas könnyűszerkezetes épületek, és a készházak is.
A különböző rendeltetésű épületek – így a lakóépületek és azok helyiségeinek – kialakításának és használhatóságának általános szabályait, követelményeit az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet (röviden: OTÉK) részletezi.
Emellett az épületek telken történő elhelyezésére (telepítésére) és létesítésére (építésére), továbbá megformálására és környezetéhez történő illeszkedésére vonatkozó előírásokat az egyes települések önkormányzati rendeletei tartalmazzák. Az alábbiakban ezekbe a jogszabályokba nyújtunk betekintést.
Új építésű házak, vagy a már meglévők jelentős felújítása esetén jogszabályi előírások vonatkoznak az épületek energiahatékonyságára. A szabályozás kiterjed az egyes határolószerkezetek hőszigetelésére, az alkalmazott épületgépészeti berendezésekre és a használni kívánt energiahordozókra is.
Írásunk a közel nulla energiaigény követelményeit részletezi.
A tervezői művezető elősegíti a lakóépület építészeti-műszaki terveknek megfelelő, maradéktalan megvalósítását, továbbá közreműködik az építési-szerelési munkálatok során felmerült kérdések és problémák megoldásában.
Egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetében az építtetőnek kötelezően kell biztosítania tervezői művezetést – ennek részleteit már a tervezői szerződésben rögzíteni kell. A tervezői művezető személyét, feladatkörét, a tervezői művezetés megbízási szerződésének tartalmi követelményeit, továbbá a tervezői művezetés alkalmankénti díját is a vonatkozó jogszabályok határozzák meg.
A megbízásom esetén induló tervezési folyamat lépéseiről az alábbiakban tájékoztatom Megrendelőimet:
