Faház vagy téglaház? – A könnyűszerkezetes épületek előnyei és hátrányai

A könnyűszerkezetes házak fogalomköre sokféle technológiára kiterjed – ide számítanak a hagyományos faházak, de a korszerű, előre gyártott szerkezetű fa- vagy acélvázas könnyűszerkezetes épületek, és a készházak is.
A legelterjedtebb kialakítás, amely során az épület külső, térelhatároló falait kívülről OSB építőlemezzel, belülről gipszkartonnal burkolják. A falváz között hőszigetelőanyagot, a belső burkolat alatt pedig hőtükrös párazáró fóliát helyeznek el. A külső OSB-lemez borításra hőszigetelő rendszer (Dryvit), vagy egyéb burkolat kerül, például faburkolat, vagy fémlemez. A külső hőszigetelés vastagsága a komfortigénynek megfelelően növelhető, szükséges esetben akár utólag is.
Írásunkban a könnyűszerkezetes házak előnyeit és hátrányait vizsgáljuk meg. 

A könnyűszerkezetes házak előnyei 

 

Az építkezés gyorsasága

A könnyűszerkezetes készházak falszerkezeteit a gyártó szerelőműhelyeiben előre elkészítik, így azokat csak a helyszínre kell szállítani, és ott össze kell szerelni. A vizes technológia leváltásával kiiktatható a száradási idő, így az építési munka nagy mértékben felgyorsítható. Az előregyártott készház-rendszer kivitelezése az időjárási körülményektől sem függ annyira.

 

Hagyományos formavilág

Könnyűszerkezettel megtervezett épületek esetében éppen ugyanúgy alkalmazhatjuk az elmúlt évtizedek alatt megszokott családi házak építészeti eszköztárát, formai elemeit, de igényeink szerint meríthetünk a letisztult, modern megjelenés stílusjegyeiből. A vázas teherhordó-szerkezeti rendszer nem befolyásolja a tér- és tömegalakítást, így ebből a szempontból sem kell kompromisszumokat kötnünk.
A szerelt technológiával nagyobb méretpontosság érhető el, mint téglafalak esetében, így a merőlegesen csatlakozó falak valóban merőlegesek lesznek. Fontos azonban tudni, hogy készházak esetében az épületgépészeti és elektromos vezetékeket, csatlakozókat a falszerkezetekbe előre beépítik, azok utólagos áthelyezésére, építés-szerelés közbeni módosítására már nincs lehetőség. Ennél nagyobb szabadságot kínál a helyszínen ácsolt változat, amely rugalmas lehetőséget ad az időközben változó elképzelések követésére.
Könnyűszerkezetes épületeken a vakolt vagy burkolt homlokzati kialakítás mellett a tetőn is éppen ugyanúgy alkalmazhatunk kerámia vagy betoncserepet, mint a falazott épületek esetében.

 

Kiváló hőszigetelőképességű határolószerkezetek

A külső határolószerkezetek kialakítása azonos energetikai igényszint elérése mellett könnyűszerkezetes technológiával már vékonyabb rétegrend kialakításával is biztosítható, így azonos külső méretek mellett nagyobb belső teret kapunk.
Hasonló szerkezeti vastagság pedig sokkal jobb hőszigetelőképességet jelent a könnyűszerkezetes házak esetében. A kisebb hőveszteség költségvonzata már az első téli szezon alkalmával meg fog látszani a fűtési számlákon.

 

Használati biztonság, egészségvédelem

Tévhit az, hogy a könnyűszerkezetes házak tűzveszélyesebbek a hagyományos téglaházaknál. A tűzvédelmi előírások, követelmények szerelt technológiával készült épületekre ugyanúgy vonatkoznak, az egyik megoldás az, hogy a teherhordó fa- vagy fémvázat a belső oldalon tűzgátló építőlemezzel kell burkolni. A könnyűszerkezetes házak ezért nincsenek nagyobb tűzveszélynek kitéve, mint a hagyományos épületek, és a várható élettartamukban sem jelentkeznek korlátok.
A könnyűszerkezetes falszerkezetekben elhelyezett kőzetgyapot vagy üveggyapot nem juthat be a lakótérbe, ezért azok nincsenek hatással az épületet használók egészségére. A belső oldali burkolat anyaga gipsz vagy egyéb tűzgátló természetes anyag (pl. magnéziumoxid), ami szintén megfelelően alkalmazható az egészséges lakókomforthoz.
Ahogyan korábban említettük, a könnyűszerkezetes házak száraz technológiával épülnek, ezért nem maradhat víz a falakban, mely a későbbiekben penészesedést okozhatna, de hőhidak sincsenek a homogén anyagfelhasználásnak köszönhetően.
A könnyűszerkezetes építési rendszerrel jóval kevesebb a hulladék és a kárba veszett anyag, építési törmelék pedig egyáltalán nem keletkezik.
A könnyűszerkezetes házak falpaneljei szárított, felületkezelt faanyagból készülnek, melyek speciális gomba- és rovar elleni anyagokkal történő kezelése már a gyártósoron megtörténik. Az ilyen módon előkészített fa a rágcsálók számára is taszító.

 

A könnyűszerkezetes házak hátrányai

 

Kivitelezői felkészültség

Ez a szempont könnyűszerkezetes házak esetében talán még fontosabb, mint a hagyományos technológiák esetében. Hazánkban a könnyűszerkezetes építési rendszer alkalmazása még manapság is viszonylag újkeletűnek számít, kevésbé elterjedt a falazott épületekkel szemben.
Éppen ezért elengedhetetlen a szakképzett, profi munkát végző kivitelezői háttér. Fontos, hogy felkészült, megfelelő referenciákkal rendelkező, megbízható céget válasszunk – csak így kaphatjuk meg ugyanis azt az elvárt minőséget, amelynek köszönhetően megtérülnek az építési mód előnyei. Az elkészült házunk minőségét alapvetően meghatározza a mesteremberek munkájának színvonala.

 

Megfelelő minőségű alapanyagok

Figyeljünk arra, hogy ácsolt szerkezet esetében csak megfelelő körülmények között kiszárított faanyag kerüljön beépítésre, hiszen ez az épület élettartamát, állékonyságát alapvetően befolyásolja.
Faszerkezetes épületeknél kiemelten fontos szempont a faanyag védelme kártevők és tűz ellen egyaránt – itt igencsak sok fejtörést okozhat, hogy ezt miként lehet a környezet- és egészségvédelem szempontjából is elfogadható anyagokkal biztosítani.

A hiányzó hőtároló tömeg

A könnyűszerkezetes házak kapcsán az egyik legfontosabb mérlegelendő tény a hőtároló kapacitás hiánya. A tégla, kő, vályog vagy beton falú házakkal szemben ez előnyt jelent a téli időszakban, mert nem kell a falakat átfűteni, ezáltal a fűtésszámla könnyűszerkezetes házban sokkal alacsonyabb. A nyári hónapokban ugyanez a körülmény már hátrányossá válik, hiszen a falak a belső hideget sem tartják, tehát megfelelő árnyékolás nélkül hamar átmelegszik a könnyűszerkezetes ház. A kellemesebb nyári hőmérséklet előidézéséhez alkalmazhatunk passzív építészeti eszközöket, mint a megfelelő tájolás, az eresz túlnyújtása, továbbá árnyékolók beépítése a nyílászárók elé.

 

Beruházási költségek

Nem állapíthatjuk meg egyértelműen azt, hogy a könnyűszerkezetes házak bekerülési költségei nagyobbak lennének a hagyományos falszerkezettel készülő épületekénél.
Amit valóban vizsgálhatunk, az a tető és a falszerkezet. Tekintve, hogy a gépészet, a burkolatok és a nyílászárók ugyanannyiba kerülnek, az árkülönbség abban nyilvánul meg, hogy míg a hagyományos anyagok olcsóbbak, de hosszabb ideig tart őket beépíteni, úgy a könnyűszerkezetes ház anyaga kicsit drágább, viszont feleannyi ideig tart, míg ház lesz belőle.
Tervezési szempontból viszont egy könnyűszerkezetes lakóépület minden centiméterét előre meg kell határozni, hiszen a technológia nem engedi meg azokat az építési tűréseket, amelyekkel falazás esetében élni tudunk. Emiatt van szükség könnyűszerkezetes házak esetében részletes kivitelezési tervdokumentáció elkészítésére, de maga a tervezési folyamat is többszöröse lehet a hagyományos családi házak esetében megszokott tervezési időnek.
Egyedi tervezésű készházak esetében az építész tervező által kidolgozott koncepció terv után a gyártói szaktervező gyártmányterveket készít, és ez alapján történik a falszerkezetek legyártása.

 

Összegzésül

Fontosnak tartjuk leszögezni, hogy mint minden érmének, ennek is két oldala van. Amennyiben könnyűszerkezetes ház építésében gondolkodik, első lépésként a piacon mozgó gyártók személyes felkeresését javasoljuk, hogy őket megismerve eldönthesse, melyik a megfelelő építési rendszer az Ön számára. Ez nagyban elősegíti az építész tervező munkáját is, hiszen már előre megválasztott szerkezeti eszköztárral dolgozhat, és a térelhatároló szerkezetek felépítésének teljes ismeretében láthat neki a tervezési munkának. Ezzel időt és pénzt takaríthat meg Önnek.