Építészmérnök vagy építőmérnök: építészre vagy tartószerkezet-tervezőre van szükségem?

Eltérő, de egymást kiegészítő szakterületeket képviselnek, munkájuk szorosan összekapcsolódik – nem meglepő, hogy szerepük megkülönböztetése a köztudatban sokszor nehézségekbe ütközik. Következő írásunkban az építészmérnök és az építőmérnök (közkeletű nevén a statikus) feladatait, tevékenységét ismertetjük.

Mivel foglalkozik az építészmérnök?

Az építészmérnökök tevékenysége a település- és területrendezés valamennyi építészeti és építési feladatának ellátására kiterjed. Ide tartoznak az épületek, épületszerkezetek, épületegyüttesek építészeti megtervezése és méretezése (tervező építész), továbbá ezek megépítésének megszervezése, irányítása és ellenőrzése, építéstechnológiák kidolgozása is (kivitelező építész). A műemlékvédelmi, épületfelújítási, -korszerűsítési feladatokat is az építészmérnökök végzik el, de ők látják el az építésigazgatási és hatósági munkák irányítását, valamint az épületek műszaki átadásával kapcsolatos teendőket is. Mindezek mellett – képzettségüknek megfelelő – elméleti, tudományos és oktatási tevékenységet is folytathatnak.

 

Milyen feladatokat lát el az építőmérnök?

Az építőmérnök (másik nevén statikus) munkája még ennél is szerteágazóbb. Míg az építészmérnök feladatköre elsősorban építményekre és az építmények emberekkel való kapcsolatára koncentrálódik (pl. energetika, akusztika, tűzvédelem), az építőmérnöki szakma sokkal átfogóbb, több szakterületből áll, lényegében az élet minden részére kiterjed.
A teljesség igénye nélkül megemlíthetjük az út-, a vasút-, a vízi- és a közműhálózat, az infrastruktúra építőmérnöki feladatait.
A szerkezetépítő-mérnökök az épületek tartószerkezeti tervezésével, a geodéták földméréssel foglalkoznak. Szintén építőmérnökök végzik az építéstechnológiai szempontból bonyolultabb építmények (ipari épületek, csarnokok, hidak, alagutak, tornyok, vízépítési műtárgyak, gátak) tervezését, méretezését is.
Az építőmérnökök munkája szintén összefügg a kivitelezéssel: építési módszereket, anyagokat és minőségi szabványokat határoznak meg; de az építési munkák irányításánál, koordinálásánál, a fenntartási és a javítási munkálatok megszervezésénél is sok építőmérnök tevékenykedik. 

 

Kire van szükségem családi házam megterveztetéséhez?

A válasz: mindkettőre.
Új építésű lakóépületek esetében a tervezési folyamat jogosult építész tervező kiválasztásával és megbízásával kezdődik, aki megrendelői igények alapján összeállítja a tervezési programot, majd az építési telekre vonatkozó előírások figyelembevételével megtervezi az épületet. Meghatározza a belső terek megfelelő kapcsolatát, az egyes helyiségek méretét és berendezését (funkcionalitás), és formába önti az épület megjelenését.
Az építész által kidolgozott és a megrendelő által elfogadott koncepcióterv ezután az építőmérnök (statikus) asztalára kerül, aki az épület tartószerkezeti rendszerét méretezi a rá ható terhekre, megtervezi az épület alapozását, fal- födém- és tetőszerkezetét, nyílásáthidalóit, és előírja, hogy azok miként valósíthatóak meg.
Meglévő épület átalakításánál, bővítésénél a folyamat hasonlóképpen zajlik, viszont ebben az esetben az építész mellett a tartószerkezet-tervező bevonása már a tervezési folyamat legelejétől feltétlenül indokolt. A meglévő teherhordó szerkezetek kialakítása, kora és állapota ugyanis nagyban befolyásolja az átépítési igények megvalósíthatóságát, sokszor lényegesen korlátozza azt. Egy közös, az építtető, az építész és a statikus között lefolytatott helyszíni szakmai egyeztetés átfogóan világít rá a meglévő épület átalakításának jogszabályi, formai, használati és szerkezeti lehetőségeire.

 

Forrás:
266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről