Mi a fennmaradási engedélyezési eljárás és milyen esetekben kerülhet rá sor?

A fennmaradási engedélyezési eljárás fogalmával általában szabálytalanul megvalósított építési tevékenység esetén találkozunk. Annak érdekében, hogy az elkészült szerkezetek visszabontása elkerülhető legyen, a hatóságok fennmaradási engedélyezési eljárás keretében lehetővé teszik azok szakszerűségének vizsgálatát, megtartásuk, illetve tovább építésük engedélyezését.
A fennmaradási engedély megszerzéséhez azonban az elkészült építménynek, építményrésznek számos jogszabályban meghatározott feltételnek kell megfelelnie, és vannak esetek, amikor az eljáró hatóságnak nem áll módjában kiállítania. Következő írásunkban a fennmaradási engedélyezési eljárás ügymenetéről és eseteiről adunk tájékoztatást.

 

Milyen esetekben kérhetünk fennmaradási engedélyt?

Fennmaradási engedély kérelme abban az esetben nyújtható be, ha az érintett építményt, építményrészt jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül valósították meg.

Erről az alábbi esetekben beszélhetünk:

• ha az engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül vagy attól eltérően végezték,
• ha az egyszerű bejelentéshez kötött tevékenységet bejelentés nélkül végezték,
• ha építési napló hiányában végeztek építési napló vezetéséhez kötött tevékenységet,
• ha az építési engedély nélkül végezhető tevékenységet szakszerűtlenül végezték (OTÉK, HÉSZ megsértésével).

Bármikor is építették, a szabálytalan módon megvalósított épület az építkezés befejeztével nem kerül bevezetésre a földhivatali ingatlan-nyilvántartásba.

Ennek tisztázását a hatóság indítványozhatja felszólító határozatában, de kezdeményezhetik az ingatlantulajdonosok is, akiknek érdemes gondoskodniuk ingatlanaik jogi helyzetéről, mivel adás-vételi eljárás lebonyolítása enélkül nem lesz lehetséges. Sok esetben csak az ügyvéd vagy a bank jelzése alapján derül ki, hogy a valóság nem egyezik meg a nyilvántartásban szereplő állapotadatokkal.

 

Ki nyújthat be fennmaradási engedély iránti kérelmet?

A fennmaradási engedély iránti kérelmet az építtető, vagy amennyiben az ő személye nem ismert, a tulajdonos, illetve az ő meghatalmazottjuk nyújthatja be az illetékes építésügyi hatósághoz.

A kérelmet személyesen elektronikus adathordozón, vagy elektronikusan lehet benyújtani az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer (a továbbiakban: ÉTDR) igénybevételével.

A fennmaradási engedély iránti kérelemben a jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül megépített építmény tovább építésére, használatbavételére, illetve az országos építési követelményektől eltérő műszaki megoldás engedélyezésére irányuló kérelem is előterjeszthető. Ez utóbbira azonban csak kivételesen indokolt esetben kerülhet sor, amennyiben például azt természetvédelmi, környezetvédelmi, műemléki vagy régészeti érdek indokolja.

 

Mit vizsgál a hatóság a fennmaradási engedélyezési eljárás során?

Az eljárás során a hatóság megvizsgálja, hogy a szakszerűtlenül vagy jogszerűtlenül megvalósított építmény, építményrész megfelel-e a vonatkozó országos és helyi előírásoknak, követelményeknek.

Amennyiben az építmény, építményrész jogszerűtlenül, azaz jogerős építési engedély nélkül, vagy attól eltérően épült meg, viszont megfelel az érvényben lévő előírásoknak, a fennmaradási engedélyezési eljárás keretében hivatalossá tehető, továbbépítési engedéllyel pedig a bővítése is lehetővé válik.

Amennyiben az építményt, építményrészt szakszerűtlenül valósították meg, azaz nem felel meg az érvényben lévő országos és helyi építési előírásoknak vagy szakmai követelményeknek, a hatóság elrendeli az ingatlan szabályossá tételét. Amennyiben ez lehetséges, az érintett építményrészt vissza kell bontani, és az építményt úgy kell átalakítani, hogy megfeleljen az előírásoknak. Ha az ingatlan szabályossá tétele nem oldható meg átépítéssel, a hatóságnak nem áll módjában kiadni a fennmaradási engedélyt, és az épületet le kell bontani.

Más a helyzet, ha az épület tíz évnél régebben épült meg. Ebben az esetben az építési bírság érvényesítési joga elévült, a hatóság nem szabhat ki bírságot a jogszerűtlenül, szakszerűtlenül megvalósított építmények építtetőjére, tulajdonosára. Az így megépült ingatlanok esetében használatbavételi tudomásulvétel iránti kérelem nyújtható be.

Ha az építmény fennmaradási engedélyezésére az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra való alkalmas állapotának elérése előtt kerül sor, a fennmaradó építési engedélyezéshez kötött munkálatok elvégzésére is engedélyt kell kérni. Ebben az esetben a fennmaradási és a továbbépítési engedély iránti kérelmet egyszerre kell benyújtani, és az építésügyi hatóság a két kérelem tárgyában döntéseit egybefoglalja.

Ha az építmény fennmaradási engedélyezésére az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapotában kerül sor, a fennmaradási engedély egyben használatbavételi engedély is, arra külön kérelmet benyújtani és a tárgyban külön döntést hozni nem szükséges.

 

 

Milyen dokumentumokat szükséges mellékelni az engedélykérelemhez?

A fennmaradási (adott esetben továbbépítési) engedélykérelemhez elektronikus adathordozón vagy az ÉTDR-en keresztül mellékelni szükséges:

• a vonatkozó jogszabályban meghatározott tartalmú, építészmérnök által elkészített építészeti-műszaki dokumentációt;
• szükséges esetben az érintett szakhatóságok megkereséséhez, a szakkérdés vizsgálatához szükséges dokumentációt;
• a vonatkozó jogszabályban meghatározott tartalmú kivitelezői, felelős műszaki vezetői vagy építésügyi műszaki szakértői nyilatkozatot;
• jogszabályban előírt esetekben a települési önkormányzat településképi véleményét, valamint az építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményét;
• ha szakkérdés vizsgálata szükséges, az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását;
• az ügyben érintett ügyfeleknek az építési tevékenység végzéséhez adott, egyetértést tartalmazó nyilatkozatát.

 

Mennyi az eljárás illetéke?

Az eljárás nem illetékköteles.

Amennyiben az építésügyi hatósági eljárásban szakkérdés vizsgálata szükséges, arra külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj vonatkozhat.

 

Mennyi az ügyintézési határidő?

A fennmaradási engedélyezési eljárás ügyintézési határideje 25 nap, amennyiben szakhatóságot kell bevonni az eljárásba, az ügyintézési határidő 35 nap.

Az ügyintézési határidő az eljárás megindulásának napján kezdődik. Az eljárás a kérelemnek az eljáró hatósághoz történő megérkezését követő munkanapon indul.

Az ügyintézési határidőbe nem számít bele az eljárás felfüggesztésének, szünetelésének és az ügyfél mulasztásának vagy késedelmének időtartama.

 

A helyszíni szemle

Az építésügyi hatóság a fennmaradási engedély iránti kérelem elbírálása során helyszíni szemlét tart, melynek időpontjáról előre tájékoztatást ad.

A szemle célja a tényállás tisztázása és a fennmaradási engedélyezés által érintett építmény, építményrész készültségi fokának megállapítása.

A hatóság a helyszíni szemlén azt is vizsgálja, hogy a meglévő állapotot rögzítő építészeti-műszaki dokumentáció tartalma megfelel-e a valóságnak, továbbá az érintett telken folytatnak-e építési tevékenységet.
A hatóság a szemlén tapasztaltakról jegyzőkönyvet vesz fel, és a helyszínről, valamint annak környezetéről dátummal ellátott fényképfelvételeket készít.

 

Az építésügyi bírság

A fennmaradási engedély megadásával egyidejűleg az építésügyi hatóság döntésében külön jogszabályban meghatározott módon kiszámított építésügyi bírságot szab ki.

A bírság megfizetését a hatóság akkor engedheti el, amennyiben a befizetési határidőig a jogszerűtlen vagy szakszerűtlen állapotot megszüntetik.

 

 

A szabályossá tételi vagy bontási kötelezettség

A szabályossá tételi vagy bontási kötelezettség teljesítésének határideje a döntés jogerőssé válásától számított legfeljebb 6 hónap lehet, mely a kötelezett kérelmére indokolt esetben egyszer három hónappal meghosszabbítható.

A szabályossá tételi kötelezettség elrendelése esetén az építményrész tovább építése csak a kötelezettség teljesítése után folytatható.

Az építésügyi hatóság abban az esetben rendeli el az építmény bontását, ha

• az építtető vagy a tulajdonos a kérelmet hiányosan nyújtotta be és a hiánypótlási felhívásnak a megadott határidőben nem tett eleget,
• ha szabályossá tételi kötelezettséget nem teljesítették, valamint
• ha az építmény fennmaradása nem engedélyezhető.

A szabályossá tételi kötelezettség nem teljesítése esetén az építésügyi hatóság haladéktalanul intézkedik a bontásról.

 

Az engedély hatálya

A fennmaradási egyben használatbavételi engedély határozatlan ideig hatályos.

A fennmaradási és továbbépítési engedély a véglegessé válásának napjától számított négy évig hatályos A továbbépítési engedély hatálya nem hosszabbítható.

 

Források:

1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről

253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről

312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról

266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről

191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről