Energetika – milyen követelményeknek kell megfelelniük az épületeknek?

Új építésű házak, vagy a már meglévők jelentős felújítása esetén jogszabályi előírások vonatkoznak az épületek energiahatékonyságára. A szabályozás kiterjed az egyes határolószerkezetek hőszigetelésére, az alkalmazott épületgépészeti berendezésekre és a használni kívánt energiahordozókra is.
Írásunk a közel nulla energiaigény követelményeit részletezi.

Energetikai minősítés

2024. június 30. után az épületek csak abban az esetben kaphatnak használatbavételi engedélyt, ha a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó energetikai követelményeket teljesítik. A követelmény az új épületekre és a jelentős felújításon átesett ingatlanokra egyaránt vonatkozik.
Jelentős felújításnak számít, ha az energetikai korszerűsítés az ingatlan határoló-felületeinek 25%-át meghaladja.
Az előírásnak való megfelelés igazolása energetikai tanúsítással történik. A tanúsítványban az épületnek legalább a BB minősítést el kell érnie. A BB energiaosztály minimálkövetelmény, azaz az épület az előírt energiaosztálynál magasabb osztályba is tartozhat (egyébként ez kifejezetten ajánlott), alacsonyabba viszont nem.
Az energetikai tanúsítvány beszerzéséről az építtetőnek kell gondoskodnia a használatbavétel tudomásulvételének (egyszerű bejelentés esetében a hatósági bizonyítvány) kérelmezésével egyidejűleg.

Energiafogyasztási korlátozás

A közel nulla energiaigény követelménye az új épületek teljes energiafogyasztását is maximalizálja. Ennek meghatározása az építész tervező vagy az energetikus (épületgépész-tervező) feladata.
Az összesített energetikai jellemző épület egy négyzetméter alapterületére jutó, egy évi energiafogyasztását mutatja meg. Az érték számításba veszi az épületgépészeti berendezések hatásfokát, a hőtermelő szabályozását és a felhasznált energiahordozókat. Az összesített energetikai jellemző megengedett számértéke legfeljebb 100 KWh/m²/a – azaz négyzetméterenként, évente 100 kilowattóra lehet. Minél kisebb ez a szám, annál gazdaságosabb az építmény.
Amennyiben az összesített energetikai jellemző meghaladja a 100-as értéket, az épület nem kaphatja meg a BB minősítést, így a közel nulla energiaigény követelményszintje nem teljesül. Az új épületeket már a fenti érték teljesítésével kell megtervezni és kivitelezni.

 

A határolószerkezetek hőszigetelése 

Az energetikai rendelet értelemszerűen azt is meghatározza, hogy minimálisan milyen hőszigetelő-képességgel kell rendelkezniük az egyes térelhatároló szerkezeteknek. A szabályozás nem a hőszigetelés vastagságát írja elő, hanem az egyes szerkezettípusok (padló, falak, tető) hőátbocsátási tényezőit.
Az energiahatékonysági követelmények nemcsak az épületszerkezetekre, hanem az új épület egészére is vonatkozik, fajlagos hőveszteségtényező értékének formájában. A fogalom az épület egészét vizsgálja meg az alapján, hogy egy légköbméter épülettérfogatra mennyi hőveszteség jut. A számértéket az energetikus mérnök az energetikai tanúsításban képlettel számolja ki, amely figyelembe veszi a fűtött légtérfogatot, a lehűlő felületek jellemzőit és az épület tájolását (benapozottságát) is.Általános értelemben elmondható, hogy ha az egyes szerkezetek megfelelnek az előírásoknak, akkor a fajlagos hőveszteségtényező is meg fog felelni.

Megújuló energiahordozók használata 

A közel nulla energiaigény követelménye figyelembe veszi azt is, hogy az épületben milyen energiahordozóval (gázzal, villanyárammal, tűzifával) fűtünk. A közel nulla energiaigény követelménye csak abban az esetben érhető el, amennyiben az energiafogyasztás legalább 25%-a megújuló forrásból származik. Ha a megújuló energiaforrásból származó energia nincs felhasználva az ingatlanban, a követelményszint nem teljesül, a BB minősítés nem adható ki a használatbavételkor végzett energetikai tanúsítás során.
Az alábbi megújuló energiahordozók vehetők figyelembe: tűzifa, biomassza, fapellet, agripellet; nap-, szél-, vízenergia, geotermális, geotermikus, hidrotermikus, légtermikus energia.
Jellemző megoldások családi házaknál: napelem, napkollektor, hőszivattyú, fatüzelésű kazán vagy cserépkályha, kályha, inverteres klíma fűtés, stb.

 

Épületgépészeti rendszerek

Az épületgépészeti rendszerrel és a berendezésekkel kapcsolatban a rendelet nem ír elő újdonságot, a tervezők már évek óta ezekkel terveznek, így a rendszer szinte biztosan meg fog felelni. Javasolt minél magasabb hatásfokú hőtermelő berendezés használata a hozzá társítható legjobb szabályozással.
Az AA vagy annál jobb minősítést elérése érdekében, a fűtési (és hűtési) rendszert helyiségenkénti elektronikus szabályozóval kell ellátni. Az AA osztályú épületek minden helységében (illetve összetartozó helyiségcsoportjában) saját fűtési-hűtési szabályozó kör van rendelve elektronikus fali vezérlőkkel. A hőtermelő berendezések időjárásfüggő szabályozása is megoldott kell, hogy legyen.

Mely esetekben nem kötelező a BB energetikai besorolás elérése?

A fentiekben részletezett követelményrendszer egész épületre vonatkozó teljesítése nem kötelező azon meglévő épületek esetében,

• ahol a bővítéssel az épület hasznos alapterülete kevesebb mint kétszer akkora lesz, mint korábban volt,
• a földszintes épület pincefödém vagy padlásfödém utólagos hőszigetelése esetében, ha más korszerűsítés nem történik az épületen,
• amennyiben a határoló szerkezetek kevesebb, mint 25%-át érinti az energetikai korszerűsítés.

A fenti három esetben a követelmények csak a bővítéssel, felújítással érintett szerkezetekre vonatkoznak. Nem szükséges az fogyasztás egy részét megújuló energiaforrásból fedezni.
A meglévő ingatlanokra nem vonatkoznak a kötelezően elérendő energetikai követelmények 2024-től sem.

 

Forrás:
7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról