Használatbavételi engedély, hatósági bizonyítvány: hogyan igényelhetjük meg az építkezés befejezését követően?

Az elkészült épület használatához engedélyt kell kérnünk az illetékes építésügyi hatóságtól. Az engedély birtokában bizonyítható ugyanis épületünk rendeltetésének megfelelősége és biztonságos használatra alkalmassága, ennek alapján kerül bevezetésre az állami ingatlannyilvántartási adatbázisba, és ezzel fogunk tudni házszámot kérelmezni, ha még nem áll rendelkezésünkre.

Aktuális írásunkban a használatbavétellel kapcsolatos kérdéseket járjuk körbe részletesebben.

 

Kinek és mikor szükséges benyújtania a használatbavételi engedély iránti kérelmet?

A használatbavételi engedélyt az építtető vagy meghatalmazottja kérheti meg az illetékes építésügyi hatóságtól a kivitelezési munkálatok lezárulását követően.

Használatbavételi engedélyt konkrétan abban az esetben szükséges kérni, ha:

• az engedélyezési eljárásba szakhatóságot kell bevonni,
• az építési engedély valamely szakkérdés tekintetében kikötést vagy feltételt tartalmazott, vagy
• az engedélyezett tervektől eltértek és az eltérés szakkérdést érint.

Minden egyéb esetben használatbavételi tudomásulvételi eljárást kell lefolytatni az elkészült épület használatbavételéhez, ami azt is jelenti, hogy egyszerű bejelentéssel megépült lakóépületek esetében elegendő csupán hatósági bizonyítványt kérni az építkezés befejezését követően.

Ahogy fentebb említettük, a használatbavételi engedély iránti kérelmet az építtető vagy az általa meghatalmazott személy nyújthatja be az építésügyi hatósághoz az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válásakor, az építési engedély hatályossági idején belül, még az épület használatbavétele előtt.

A kérelmet a legegyszerűbb elektronikusan benyújtani az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszeren keresztül (ÉTDR).

 

Milyen adatokat szükséges megadni a használatbavételi engedély iránti kérelemben? 

• az ügyfél (vagy képviselőjének) nevét, lakcímét vagy székhelyét,
• az ügyfél elérhetőségeit,
• az építési tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát,
• a kérelmezett engedélyezési eljárás fajtáját,
• a kérelem tárgyát és annak rövid leírását,
• a kérelemhez csatolt mellékletek felsorolását,
• meghatalmazott esetén az építtető meghatalmazását és
• a kérelmező aláírását.

 

Milyen dokumentumokat szükséges mellékelni az engedélykérelemhez?

A használatbavételi engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

• Fővállalkozó kivitelező esetében az elektronikus építési napló főösszesítőjét.
• Amennyiben a kivitelezési munkálatokat több fővállalkozó végezte, valamennyi kivitelező és felelős műszaki vezető jogszabályban meghatározott nyilatkozatát szükséges mellékelni.
• Az előírt tartalmú és formátumú kitöltött statisztikai lapot.
• Meghatározott esetben az érintett szakhatóságok megkereséséhez szükséges dokumentációt.
• A hatályos jogszabályban meghatározott követelményeknek való megfelelést igazoló energetikai tanúsítványt. Az energetikai tanúsítványt az Országos Építésügyi Nyilvántartásba (OÉNY) is fel kell tölteni, a feltöltésről kiállított visszaigazolást szintén mellékelni kell a használatbavételi engedélykérelemhez.
• Új épület építése vagy meglévő épület bővítése esetén a hatályos záradékkal ellátott változási vázrajzot az OÉNY-ba szintén fel kell tölteni. A használatbavételi engedélykérelemhez mellékelni kell a vázrajzot és a feltöltést visszaigazoló dokumentumot is.

A fentiekben felsorolt valamennyi dokumentumot elektronikus úton, pdf/A-formátumban szükséges mellékelni a használatbavételi engedély kérelméhez.

 

Mennyibe kerül az eljárás illetéke?

Az eljárás önmagában nem illetékköteles. Amennyiben viszont az engedélyezési eljárásban szakkérdés vizsgálata szükséges, arra külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj vonatkozhat.

 

 

Mit vizsgál a hatóság a használatbavételi eljárás során?

A kérelem benyújtását követően az illetékes építésügyi hatóság áttekinti a kérelmet és mellékleteit, továbbá előzetes értesítés után szemlét is tart a helyszínen.

Ennek keretében vizsgálja, hogy:

• visszaadta-e a fővállalkozó kivitelező az építési munkaterületet az építtető részére, továbbá
• rendelkezésre állnak-e az előírt tartalmú kivitelezői és felelős műszaki vezetői nyilatkozatok az építési naplóban.

A szükséges kivitelezői és felelős műszaki vezetői nyilatkozatok hiányában az építésügyi hatóság megtagadja a használatbavételt.

 

Milyen hosszú az ügyintézési határidő? 

A használatbavételi engedélyezési eljárás ügyintézési ideje általános esetben 25 nap. Amennyiben az eljárás során szakhatóságot szükséges megkeresni, az ügyintézési határidő 35 nap.

 

Kit értesítenek a hatósági döntésről?

A használatbavételi engedély iránti kérelemben hozott döntésről a hatóság

• az építtetőt, illetve meghatalmazottját,
• az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosát

értesítőben tájékoztatja.

 

Milyen feltételeknek szükséges megfelelnie az érintett építménynek, amennyiben a kulcsrakész állapotot megelőzően igényelnénk használatbavételi engedélyt? 

Bizonyos esetekben – például az építési engedély hatályossági idejének közelgő lejártával – még a kivitelezési munkálatok befejezését megelőzően szükség lehet a használatbavételi engedély megkérésére.

Erre ugyan van lehetőség, viszont tudnunk kell, hogy a használatbavételi engedély csak akkor adható meg, ha az építmény az OTÉK-ban meghatározott rendeltetésszerű és biztonságos használat követelményeinek megfelel.

Az alábbiakban felsoroljuk azokat a minimálisan elvárt követelményeket, amelyekkel mindenképpen el kell készülnünk a használatbavételi engedély megkérése előtt:

• az épületet alkotó fő szerkezetek elkészültek;
• az engedélyezett tervben meghatározott hőszigetelések beépítésre kerültek;
• a nyílászáró szerkezetek beépítésre kerültek, a homlokzati nyílászárók beüvegezése szakszerűen megtörtént;
• az épület elektromos hálózata kiépült és üzemképes;
• a vízvezeték hálózat kiépítése megtörtént, legalább egy vízvételi lehetőség és egy WC-berendezés használhatósága biztosítva van;
• szennyvíz elhelyezése az előírásoknak megfelelő – kiépített szennyvíz közművezeték esetében kötelező a rákötés;
• a belső vakolatok felhordása és felületképzése elkészült;
• a helyiségek aljzatbetonozása befejeződött;
• az épület homlokzatán legalább az alapvakolat elkészült;
• a lakás fűtési rendszere kiépített, használható;
• a biztonságos használatot szolgáló korlátok felszerelésre kerültek a lépcsők, a teraszok, erkélyek, galériák körül;
• a padlástér szakszerű lezárása, a tetőhéjazat, a deszkázások és bádogozások kivitelezési munkálatai befejeződtek.

Hangsúlyozzuk, hogy a fentiekben felsoroltak csak minimális elvárások, általánosságok, ezért a használatbavételi engedély, illetve a hatósági bizonyítvány igénylésének előfeltételeiről pontos iránymutatást szükséges kérni a helyi önkormányzatnál és az építésfelügyeleti hatóságnál.

 

 

Meddig tart a használatbavételi engedély hatályossági ideje?

A használatbavételi engedély határozatlan ideig hatályos, nincs lejárati ideje.
A jogerős használatbavételi engedély birtokában a rendeltetésének megfelelően kialakított és biztonságos használatra alkalmas építmény használatba vehető.
Az építmény ingatlan-nyilvántartásban való feltüntetéséhez az erre irányuló kérelmet, valamint az ahhoz mellékelt jogerős használatbavételi engedély másolatát és az épületfeltüntetési vázrajzot a területileg illetékes földhivatalhoz szükséges benyújtani.

 

Források:

312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról
155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről
253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről
266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről
191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről