Miben különbözik az egyszerű bejelentés az építési engedélyezési eljárástól?
Az egyszerű bejelentési eljárástípus bevezetésére 2016. január 1-jén került sor, az eljárással kapcsolatban azonban még mindig számos kérdés merül fel az építtetők részéről. Írásunkban bemutatjuk az egyszerű bejelentéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, és összefoglaljuk a bejelentés mellékletét képező dokumentáció tartalmát is.
Mely esetekben kell egyszerű bejelentést alkalmazni?
Egyszerű bejelentési eljáráshoz kötött valamennyi, legfeljebb 300 m2 összes hasznos alapterületű új lakóépület építése, valamint a meglévő lakóépület 300 m2-t meg nem haladó méretűre történő bővítése.
Azon 300 m2 alapterületet meghaladó új lakóépület építése, mely egy lakásnál többet nem tartalmaz, szintén egyszerű bejelentéssel végezhető, amennyiben az építtető természetes személy, és az építési tevékenységet a saját lakhatásának biztosítása céljából végzi.
Hasonló módon a 300 m2 összes hasznos alapterületet meghaladó meglévő lakóépület bővítése is egyszerű bejelentéshez kötött, szintén amennyiben az építtető természetes személy és az építési tevékenységet saját lakhatásának biztosítása céljából végzi.
Az eljárás hatálya alá tartoznak továbbá a fent leírt esetekhez kapcsolódó tereprendezési és támfalépítési munkálatok is.
Hogyan történik az egyszerű bejelentés?
A 2019. október 24. után indított eljárások esetében a bejelentést az építtetőnek kell megtennie az Építésügyi Hatósági Engedélyezési Eljárást Támogató Elektronikus Dokumentációs Rendszer (röviden: ÉTDR) kezelőfelületén. A legtöbb esetben az építtető a bejelentés megtételével – meghatalmazói nyilatkozat útján – a tervezőt bízza meg, aki a bejelentés mellékleteként feltölti a rendszerbe a benyújtandó dokumentumokat és tervi munkarészeket.
A bejelentés mellékleteként feltöltött dokumentumokat az építésfelügyelet ellenőrzi, és tartalmi hiány esetén tájékoztatást küld az építtető, illetve a bejelentéssel megbízott személy részére. Fontos, hogy a bejelentés már első alkalommal hiánytalanul valósuljon meg, mivel az építésügyi hatósági eljárásokkal ellentétben az egyszerű bejelentés esetében hiánypótlásra nincs lehetőség. Ilyenkor új bejelentés megtétele válik szükségessé, viszont maga az eljárás díjtalan.
Milyen dokumentumokat, tervi munkarészeket kell feltölteni az egyszerű bejelentéssel?
Az egyszerű bejelentési dokumentáció tartalmát a vonatkozó jogszabály határozza meg. A bejelentés melléklete alapvetően adminisztrációs iratanyagokból és szakterületi tervdokumentációkból, műszaki leírásokból áll.
Az írásos dokumentumok közé tartoznak az aláírólapok, a meghatalmazás, a statisztikai adatlap, a tervezői nyilatkozatok, a településképi konzultáció, az energetikai számítás, meglévő épület bővítése esetében a tartószerkezeti szakvélemény, ikres beépítésnél hozzájárulás a szomszédok részéről.
Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységhez minden esetben el kell készíttetni a tervezett építmény megvalósításához kötelezően előírt építészeti és tartószerkezeti tervdokumentációkat, valamint az épületgépészeti és épületvillamossági műszaki leírásokat.
Mikor kezdhető meg az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység?
Az ÉTDR-be feltöltött dokumentumokkal kapcsolatban az építésfelügyelet csupán tartalmi ellenőrzést végez – azt vizsgálja, hogy a jogszabályi előírásban meghatározott dokumentumok szerepelnek-e a bejelentés mellékletében. A terveket és a műszaki leírásokat a bejelentéskor szakmailag nem vizsgálják.
Sikeres esetben az építésfelügyelet a bejelentést tudomásul veszi, így a bejelentéstől számított 15 nap előírt várakozási idő letelte után, a 16. napon megkezdődhet a helyszíni kivitelezés.
Milyen kötelezettségek alól mentesülhetünk saját részre végzett egyszerű bejelentéshez kötött tevékenység esetében?
Amennyiben az építtető természetes személy, és saját lakhatásának biztosítása céljából végzi az építési tevékenységet, az egyszerű bejelentés építési napló vezetése, és az egyszerű bejelentési dokumentációtól való eltérés bejelentése nélkül végezhető. Nem kötelező a tervezői művezetés, továbbá a tervezői és a kivitelezői felelősségbiztosítás sem.
Fontos, hogy ebben az esetben a bejelentéshez mellékelni kell az építtető nyilatkozatát is arról, hogy a lakóépületet magánszemélyként saját magának építi.
Mely esetekben kell építési engedélyezési eljárást alkalmazni?
Minden más építési tevékenység esetében, amely nem tartozik az egyszerű bejelentési eljáráshoz kötött építési tevékenységek körébe, építési engedélykérelmet kell benyújtani az illetékes építésügyi hatósághoz.
A hatóság a kérelemhez mellékelt tervdokumentációk szakmai ellenőrzése után dönt az engedély megadásáról. Az építési engedély birtokában az építési tevékenység kivitelezési dokumentáció alapján végezhető, és az építési napló vezetése is kötelező.
Léteznek építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek is, melyek felsorolását külön jogszabály tartalmazza. Fontos azonban tudni, hogy a településkép-védelmi szakmai konzultáció lefolytatása és a kivitelezési dokumentáció ezen építmények, tevékenységek esetében is kötelező.
Forrás:
155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről