Mobilházak – Amit a gyártók soha nem árulnak el

Az utóbbi években egyre inkább elterjedtek azok a vállalkozások, melyek mobilházak gyártásával, forgalmazásával foglalkoznak, így kínálva alternatívát a hagyományos építéstechnológiával tervezett és kivitelezett lakóépületekkel és nyaralókkal szemben.
A mobilházaknak – a gyártók szerint – számtalan előnyük van a téglaházakhoz képest. Ide sorolják például a rendkívül rövid építési - összeszerelési időt, valamint azt, hogy az építtetőnek nem lesz szüksége szakképzett kivitelezőt felkeresnie, mivel a mobilházak telepítését a gyártó partnervállalkozói végzik.
A mobilházakat gyakran azzal a megtévesztő marketingszöveggel adják el a felkészületlen megrendelőknek, hogy ebben az esetben az engedélyeztetési / bejelentési folyamat is leegyszerűsödik, vagy adott esetben nincs is szükség építési engedélyre.
Tervezői pályafutásom alatt rendszeresen kapok megkereséseket mobilházak telepítésével kapcsolatos ügyintézésre, és sajnos minden esetben azt tapasztalom, hogy a megrendelők – szándékoltan, vagy a tudatlanság okán – félre lettek tájékoztatva a mobilház-gyártókkal folytatott egyeztetések alkalmával.
Jelen összefoglaló megírására éppen ez a jelenség késztetett, és azzal a nem titkolt szándékkal szeretném közreadni, hogy a jövőbeli mobilház-megrendelők az internetes keresgélés során rátalálva időben felkészülhessenek, és ne menet közben érjék őket váratlan meglepetések.

De mik is azok a mobilházak?

A mobilházak olyan jellemzően kisebb, egy vagy néhány egységes lakó-,  nyaraló-, adott esetben melléképületek, melyek épületszerkezeteit (falak, padló, tető, nyílászárók) és berendezéseit (konyhapult, egészségügyi és gépészeti berendezések, bútorok) házgyárakban legyártják, majd egy vagy több nagyobb egységben összeállítva szállítják a telepítés helyszínére.

Köszönhetően a könnyűszerkezetes (száraz) építéstechnológiának, a szerelési idő lényegesen kevesebb, mintha téglánként kellene falazni az épületet, a kivitelezés során nem használnak vizet, így a száradási idők is megspórolhatók. Az előregyártott építési mód pedig még jobban lerövidíti a kivitelezés időtartamát ahhoz képest, mintha az építés helyszínén kellene elemeiből összeállítani az épületet.

Akkor egyáltalán mi is a baj a mobilházakkal?

Az előregyártott építéstechnológiának a fentiekben ismertetett előnyökkel szemben megvannak a maga sajátos hátrányai is. Az egyik ilyen, hogy az épület kialakításában a későbbiekben semmilyen változtatás nem lehetséges. És itt most ne olyan nagyobb léptékű változtatásra gondoljunk, mint például, ha a válaszfalak elbontásával újra szeretnénk szervezni az egész belső elrendezést, vagy csak összevonnánk két egymás mellett elhelyezkedő, szomszédos hálószobát.

A mobilházakban a gyártás során jellemzően már a beépített berendezések, a padló- és falburkolatok, a világítótestek, de még az elektromos csatlakozók és a lámpakapcsolók is elkészülnek, helyükre kerülnek, és mivel a kész fal-, padló- és tetőszerkezetek belsejében minden alkotóelem pozíciója függ a többitől, ezek áthelyezésére, megváltoztatására irányuló minden törekvés a teljes rendszert megbontaná.

Energetikai korlátok

Az utóbbi évtizedekben az épületek tervezése és megvalósítása során egyre nagyobb szerepet kap az energiahatékonyság. Ez többek között azt is jelenti, hogy az épületek térelhatároló szerkezeteit egyre jobb hőszigetelőképességű szerkezetekből kell megterveznünk. Miután az építési termékek piacán fellelhető termékek hőszigetelőképessége és ára szorosan összefügg, az optimumot a megfelelő minőségű anyag megfelelő vastagságban történő alkalmazásával érhetjük el.

A gyártósoron viszont nincs lehetőség az egyes fal-, padló- és tetőszerkezetek vastagságának méretbeli megnövelésére, hogy ezen szerkezetekbe egyre vastagabb hőszigetelést helyezhessünk el. Sokszor a felhasznált egyéb anyagoknak az összeférhetősége is korlátozza azt, hogy a gyártó milyen kitöltőanyagot alkalmazhat hőszigetelésként (pl. éghetőség). Ebben az esetben pedig a hőszigetelés külső oldalon történő utólagos felrögzítése marad az egyetlen járható út, viszont ez helyszíni élőmunkát igényel, ami szemben áll az előregyártásnak köszönhető időhatékonysággal.

A gyártóknak azt is figyelembe kell venniük, hogy milyen nyílászárókat építenek be mobilházaik homlokzati falszerkezeteibe. Amennyiben ugyanis ezek a nyílászárók nem rendelkeznek a megfelelő hőátbocsátási értékekkel, az elkészült épületünk nem kap majd használatbavételi engedélyt.

A tervezési folyamat

A megrendelők szemszögéből a mobilházak építése gombnyomásra történik. Csak kiválasztjuk a katalógusból a számunkra leginkább megfelelőt, megrendeljük, és a gyártóval történő megállapodás után már szállítják is a telkünkre.

Nem építész tervezők által készített egyedi terv alapján építik, nem kerül sor adott esetben több hónapig tartó egyeztetési folyamatra arról, milyen legyen pontosan az otthonunk megjelenése, térkapcsolatai, berendezése, méretei, anyaghasználata, és nincs lehetőség sem építés közbeni, sem utólagos változtatásokra.

Az építésügyi hatósági eljárás szempontjából viszont nincs különbség aközött, hogy egy épület előregyártott, helyszínen épített vagy mobil jellegű. Az építési engedélyezéshez / bejelentéshez szükséges tervdokumentációt ebben az esetben is el kell készíteni! A gyártó viszont nem foglalkozik ezzel a területtel. Neki az az érdeke, hogy a termékét minél egyszerűbben és gyorsabban eladhassa, a kedves megrendelő pedig szerezzen valahonnan építési engedélyt…

Ez a „valahonnan” természetesen egy olyan független tervező lesz, aki jelen esetben nem terveket készít – hiszen a mobilházak a gyárban elő vannak készítve –, pusztán a hatósági eljárás adminisztratív részét kell elintéznie.

A kérdés már csak az, hogy ki készíti el a benyújtandó tervdokumentációt, és állít ki róla tervezői felelősségnyilatkozatot, ha az épületet nem az engedélyeztetésre felkért építész tervezi?

A benyújtandó dokumentáció jelentős részét azok a gyártmánytervek fogják képezni, amely alapján a mobilházakat a gyártósoron legyártják, és összeszerelik. Már amennyiben a gyártók rendelkezésre bocsátják azokat az alaprajzokat, metszeti és homlokzati rajzokat, továbbá technológiai és műszaki leírásokat, amelyeket hagyományos esetben is mellékelni kell az engedélykérelemhez / bejelentéshez.

A szomorú tapasztalatom az, hogy a gyártók vannak a legjobban meglepődve azon, hogy ezekre szükség van, és hogy az ő feladatuk lenne ezeket szolgáltatni. A legtöbb esetben arra hivatkoznak, hogy több tucat teljesített megrendelésük volt már, és tervekre egyik esetben sem volt szükség. Valóban? Érdemes volna ilyenkor annak is utánajárni, mennyi építési bírságot fizettek a korábbi megrendelők a jogszerűtlen építési tevékenységért.

Min fog állni a ház?

A szó szoros értelmében vett mobilházat ugyanolyan „egyszerű” lendülettel lehet szétszerelni, és tovább szállítani, mint ahogyan azt az elején telkünkön elhelyezték. Tudnunk kell azonban, bármennyire is mobil a mobilházunk, szerkezete mégsem állhat csupán a szűz talajon.

Alapvetően két, eltérő jellegű rögzítési mód közül választhatunk. Amennyiben az építményt hagyományosan hosszútávú használatra tervezzük, alkalmazhatjuk a már megszokott, épített alapszerkezeteket. Itt most ugyanarra sávalap, zsalukő lábazat és vasalt aljzat kombinációjával kialakított alapszerkezetre gondoljunk, mint a téglaházak esetében. Ezeket kőművessel előre el kell készíttetnünk, a mobilházat pedig egyszerűen rádaruzzák.

A másik a bontható alap, az úgynevezett talajcsavarozás. Ebben az esetben az altalaj minőségének figyelembevételével megválasztott hosszúságú csavarokat hajtanak bele a talajba, majd az ezek tetejére ültetett gerendavázra kerül rá a mobilházunk. Előnye, hogy az építmény átköltöztetését építési törmelék nélkül meg tudjuk oldani.

A gyártói kompetencia jellemzően nem terjed a gyártósoron túlra, így ők nem foglalkoznak az alapszerkezetek kérdéskörével. A probléma az, hogy erre nemhogy bemutatóanyagaikban, de még a részletes megrendelői tájékoztatás során sem szoktak kitérni. Sajnos sok esetben már csak a szállítás előtti időszakban derül ki, hogy az építmény fogadószerkezete nincs előkészítve, és a megrendelő itt szembesül azzal, hogy a kezdetben gördülékenynek ígérkező telepítés extra élőmunkát igényel.

Az építési engedély nélkül telepíthető nyaralók mítosza

A mobilházgyártók egyik kedvelt ügyfélszerzési stratégiája, hogy a honlapjuk első oldalára nagyméretben kiírnak valami ilyesmit, hogy „100 légköbméter alatt engedély nélkül építhető”, mindenféle jogszabályi hivatkozás nélkül.

A fent idézett szöveg valójában egy elévült, mára már módosított kormányrendelet mellékletéből származik, de annak is csak a töredéke. A 312/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról 1. melléklete sorolja fel az építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységeket. Fontos leszögezni, hogy mint minden jogszabályt, a rendeleteket is folyamatosan pontosítják, alakítják, sok esetben hozzátesznek, vagy éppen törölnek belőlük pontokat. Előfordulhat, hogy két évvel ezelőtt ugyanarra a telekre egy emelettel magasabb épületet is lehetett volna építeni, ha időben kap építési engedélyt.

Tervezői pályafutásom első éveiben a fenti idézetben valóban szerepelt a légköbméter kifejezés, viszont már jóval e cikk megírása előtt kikerült belőle. Az építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek listájának 8. pontjában jelenleg a következő szerepel: „Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot, lapostetős épület esetén a 3,5 m homlokzatmagasságot.”

Vagyis térfogat (= épülettérfogat), és nem légköbméter a meghatározó mérték. A különbség az, hogy míg a légköbméter űrtartalmat, azaz a belső tér térfogatát (a padlótól a mennyezetig) nevesíti, az épülettömeg kifejezés az épület teljes befoglaló formáját, a külső fal- és tetőfelületek által közrezárt, építészeti értelemben vett „tömeget” értelmezi. Képzeljük el, hogy magastetős épület esetében mennyire számottevő a különbség. Meghatározásra kerül továbbá az épület legmagasabb pontja is, tetőtípusonként – de ami a leglényegesebb, figyeljük csak meg, hogy kezdődik a mondat: „Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény…”

Tehát, amennyiben egy gyártó a jövőben erre a jogszabálypontra hivatkozva kívánna meggyőzni bennünket arról, hogy új lakóházunkra vagy nyaralónkra nem is kell építési engedély, fogadjuk el, hogy nem fogunk kapni hozzá használatbavételi engedélyt sem. A fenti méretkorlátok betartásával elhelyezett épület a valóságban ugyanis annyira kicsi, mint egy egyférőhelyes gépkocsitároló. A legkisebb méretben megtervezett dupla garázs falakkal és tetőszerkezettel együtt figyelembe vett épülettérfogata is már meghaladja ezt az értéket.

 

 

További szükséges tudnivalók

A fentiekben felsorolt szempontok csak néhány azok közül, hogy tervezőként mennyire meg kell küzdeni a mobilházgyártókkal ráadásul annak érdekében, hogy a saját termékük elhelyezése, telepítése jogszerűen történhessen. A gyártók ugyanis nemhogy a legtöbb esetben nincsenek tisztában mindezekkel a jogi követelményekkel, gyártmánytervüket, – ha van egyálatalán – vonakodnak közreadni, felelősségvállalási nyilatkozatot pedig csak akkor tehetnek, ha jogosult építész tervezi nekik az épületeket.

Említést kell tennünk még arról, hogy egy adott tervet egy másik építész csak akkor használhat fel a konkrét építési telekre történő adaptálási céllal, ha az eredeti tervező ehhez hozzájáruló nyilatkozatot ad.

További fontos szempont, hogy Magyarországon kizárólag olyan gyártott szerkezetű épületeket lehet elhelyezni, melyek rendelkeznek ÉMI-minősítéssel. Amennyiben a gyártó nem rendelkezik termékéről a megfelelő minősítéssel, az építési tevékenység szakszerűtlenül történik.

Tanácsok megállapodás előtt

Néhány évvel ezelőtt egy kedves megrendelőm azzal a megbízással keresett meg, hogy segítsek neki újonnan vásárolt mobilházának a telepítéssel kapcsolatos ügyintézésében. Mikor felvette velem a kapcsolatot, a mobilház vételárának első részletét (felét) már befizette, és az épület gyártása már több hete zajlott.

A helyi építési előírások és a településképi követelmények áttekintése után sajnálattal kellett közölnöm vele, hogy az érintett község hagyományos építészeti arculatát őrző központjában a mobilházgyártó által rásózott lapostetős fémdoboz főépületként történő elhelyezése biztosan nem lesz elfogadható. Az építmény belső kialakítása, a helyiségek méretei és egyáltalán a belmagassága miatt pedig nem is lesz hivatott a lakóépület rendeltetésre.

Az elsőre igen kényelmetlen helyzet ugyan több hónap alatt, de sikeresen megoldódott, mivel a gyártó nagyvonalúan felajánlotta, hogy segít eladni valaki másnak a már félkész épületet. Megrendelőm így visszakaphatta a pénzét, ezt követően pedig megbízott engem egy immár a követelményeknek megfelelő megjelenésű és kialakítású téglaház megtervezésével. A kölcsönös bizalomra épített baráti kapcsolatot azóta is tartjuk.

A hasonlóan kellemetlen meglepetések elkerülésének érdekében Olvasóimnak mindenképpen ajánlom, hogy ne fogadjanak el egyoldalú érveket egyetlen gyártótól, forgalmazótól sem, mivel ők nem érdekeltek a teljeskörű tájékoztatásban. Keressenek egy jogosult építész tervezőt, aki, ha téved, számonkérhető. Első lépésben kérjenek tájékoztatást az adott telekre vonatkozó építési előírásokról, és ismertessék velük igényeiket épületük megálmodott kialakításáról. Hallgassák meg, milyen építéstechnológiát ajánl, mik a tapasztalatai. Csak valamennyi szükséges információ birtokában hozzák meg döntésüket, ahogy az élet egyéb területein is.

 

Szincsák Péter
okl. építészmérnök
2024. 09. 09.